2015. november 4., szerda

Esszencia


Sokat gondolkoztam azon, hogy mi az, ami megkülönböztet minket egymástól. Hogy alakulnak ki szokások, hogy tudunk bizonyos jelenségekhez, illatokhoz és tárgyakhoz érzéseket és érzelmeket társítani. Hogy van az, hogy ha a legkedvesebb barátnőimre gondolok, egy-egy igazán meghatározó dolog biztosan eszembe jut, amely őket jellemzi. A finom elegancia, apró gyöngyök, vörös rúzs, az a bizonyos highlighter, amit csak a legkülönlegesebb alkalmakkor tesz fel (mert megadja a módját, nem veszhet kárba a pillanat), elmaradhatatlan tusvonal, mely az eleve gyönyörű cica szemeit, még igézőbbé varázsolja, egy karkötő, amin sok kis medál fityegett, de mióta megszületett a kislánya, lóg rajta egy újabb, szimbolizálva a sok lemondást, aminek a gyümölcsét már lassan 10 hónapja dédelgeti... Mostanában többször, egy-egy találkozás alkalmával jött beszélgetőtársamban a felismerés, hogy az a bizonyos apróság rajtam mennyire "Nettis", mennyire én vagyok. Gyakran előfordul olyan is, hogy kapok egy levelet: fényképpel, amit egy üzletben fotóztatok, hogy eszetekbe jutottam róla. Vagy egy linket: mert úgy érzitek nekem való, tetszene. Szívmelengetőek ezek a visszajelzések, mert ilyenkor azt érzem, figyeltek rám, tudjátok milyen vagyok, ismertek, esetleg kedveltek is. Mint egy virtuális barátnőt. Ez az érzés adta az inspirációt a mai bejegyzéshez, úgy gondoltam megmutatom Nektek ma én, melyek azok a kiegészítők, amelyek számomra nagyon fontosak.


Az a bizonyos gyűrű. Mindig a mutatóujjamon viselem és tényleg minden nap viselem. Itthon kerül le rólam csupán, illetve akkor, amikor egy hangsúlyos ékszert veszek fel, ami mellett semmi más nem fér el. Több éves már, és nem is egy értékes darab, lelkileg mégis nagyon kötődöm hozzá, eszmei értéke van számomra. Sokszor előfordul, hogy amikor nincs rajtam, elkezdtem az egyik ujjammal keresni az másik ujjamon a gyűrűt, mert mintha egy hátulról jövő erő azt súgná, hogy valami hiányzik. Mint egy fantomfájdalom. Leírni is nagyon furcsa, de érezni még inkább. Olyan már, mintha hozzám nőtt volna.


Ha olvastok egy ideje, biztosan tudjátok, hogy nagyon sokáig vágytam egy finom kis, "vonalka" fülbevalóra. Magyarul ennek ilyen bugyuta neve van, mit lehet tenni. Végül a H&M-ben bukkantam rá, de nem kizárt, ennyi szerelemben eltöltött idő után, hogy készíttetek aranyból is egy örök darabot, annyira megszerettem. Letisztult, nincs benne semmi flanc, csak épphogy megcsillan rajta néha a fény, mintha ott sem lenne. És pont emiatt szeretem ennyire.


Gyöngy. Nem is pontosan csak ez a fülbevaló, nem is maga a tárgy, hanem a gyöngy, és amit ez az apró kis dolog számomra szimbolizál. Vannak emlékek, melyek élesen élnek bennem, gyerekkoromból nagyon sok mindenre emlékszem. Keresztanyám nagy utazó volt, és egyszer Anyát meglepte egy ilyen út után, egy csodaszép gyöngy fülbevalóval. Elmesélte a helyet ahol vásárolta, a helyet ahol azt a picike gyöngyöt tenyésztették, és az egész annyira varázsosan hangzott az én gyermeki fejemben, hogy azóta ez a csilingelő varázslat összekapcsolódik számomra a gyöngyökkel. Legyen az egy apró gyöngy dísz valamilyen puha pulóveren, egy csöppnyi gyöngy mandzsettagomb egy elegáns blúzon, egy bizsu fülbevaló vagy egy karkötő: az érzés ugyanaz. Nőiesség, elegancia.


Családi örökség. Ez a finom, vékony aranylánc végigjárta velem a középiskolát, a főiskolát, megannyi boldog és szomorú percben volt a társam, a kabalám. Rettegek, hogy egyszer meg kell majd válnom tőle, mert nagyon a szívembe zártam. Pótolható, de mégis: valahol pótolhatatlan lenne. Általában a medálokat szoktam rajta cserélgetni: eleinte minden vizsgám alkalmával, a Nagymamámtól kapott apró kereszt medált tettem rá, mert olyankor úgy éreztem nincs legyőzhetetlen akadály. Középiskolás voltam, amikor vettem magamnak egy bizsu nyakláncot, rajta ezzel a cseresznye formájú, apró piros kristályokkal díszített medállal. A nyaklánc igen hamar megadta magát, de ez kis apróság azóta is (közel 10 éve...) meghatározó kiegészítőm. Mostanában ezzel a csepp alakú medállal viselem, mert nagyon elkapott ez a picit rusztikus, tejüveg szerű kő benne, és maga a forma.


A végére egy illatot hagytam, mert úgy gondoltam, hogy kell ide valami olyan is, ami bizonyos szinten kézzel nem fogható. A Guerlain La Petite Robe Noire Pétales "kis fekete ruhás" parfümje egy olyan illat számomra, amelyre nagyjából a megjelenése óta vágytam. Minden nap eszembe jutott addig, ameddig nem lett az enyém. Egy Dovex blogger találkozón szaglásztam bele az illatba először tavasszal, de akkor még nem kapott el a varázs. Szalagra fújtuk, a klasszikus kis lila volt az etalon. Hanem amikor magamra fújtam a kapott picike mintákat, olyan szerelembe estem, amilyenre talán még sosem volt példa. A bőrömmel érintkezve ez az illat olyan... nem is tudom. Olyan mint egy esszencia. Mintha Nekem, kifejezetten Nekem alkották volna meg. Mintha az alkotóelemeket úgy válogatták volna össze, hogy egy dögös, mégis nyugodt, olykor nagyon intenzív és izgalmas keveréket alkosson, amilyen én is vagyok. Kettős érzés, kettős személyiség (Ikrek a csillagjegyem), tombol bennem mindig ez a két oldal - az érzelmeim vezérelnek, nem tudok visszavenni ebből a vehemenciából, néha mégis szívesen visszabújnék a kis csigaházamba, csendes megfigyelőként szemlélve az eseményeket. Ilyen érzések kavarodása ez az illat számomra. Amikor a finom elegancia, amit ez a parfüm megtestesít, találkozna valami kis extrával. Van benne egy kis üdeség, egy kis flick. A parfüm illatjegyei: bergamott, narancsvirág, narancs, citrom, mandula, frézia, rózsa, jázmin, pisztácia, pacsuli, pézsma. Nekem édes-krémes, marcipános boldogság, és beleborzongok minden alkalommal, ahogy megérzem a bőrömön az illatát.


Nektek mi lenne a esszenciátok, mi az ami miatt felismerhetőek vagytok?

Szívesen látnám esetleg a blogotokon - ha megihletett valakit, vagy elgondolkodott a témán - a saját esszenciátokat! Osszátok meg Velem, nagyon kiváncsi vagyok, Titeket mi tesz egyedivé!

23 megjegyzés:

  1. Ó, de jó volt ezt olvasni :)
    Gondolkozom rajta már legalább 10 perce, hogy mi az én esszenciám, pedig olyan kézenfekvő a válasz: hát a ramikék :D

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Köszönöm, ennek örülök! ;)
      És tényleeeg, ramikék, az Te vagy!

      Törlés
  2. A csíkfülit egyformán imádjuk. :) Én ezüstből szereztem be, és mióta betettem a fülembe még egyszer sem vettem ki, annyira szeretem. De elgondolkoztam már az aranyon is, mert néha hordanék arany ékszereket is (nagymamám aranyláncát pl), viszont az ezüsttel kicsit furcsán néznek ki.
    Ez az illat pedig így leírva, hajajjjajj, nagyon fincsi lehet, pedig úgy rémlik, hogy megszagoltam már, de nem hagyott mély nyomot ezek szerint. Na majd újra ránézek.
    Tetszett ez a poszt. <3

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Ja és, hogy mi az én esszenciám? Hű, nem tudom. Sokáig az Escada Magnetism volt az, ami hozzám kapcsolódott, de most már régóta nem használom, úgyhogy jó kérdés. Talán ezt egy kívülálló jobban meg tudja mondani. :)

      Törlés
    2. Köszönöm! Ezüsttel én itthon sajnos nem is találkoztam, vennék egy olyat is...
      Az illat valóban isteni, attól is függ ki viseli, lehet a bőrödön teljesen más lett a végeredmény. Azért szaglászd meg még a kedvemért. :D Viszont én meg az Escada illatot nem szaglásztam sosem, na majd megnézem, illat illat ugye? Én ha meg kellene mondanom, hogy mi a Te esszenciád, a jellegzetes hajszíned és a kifinomult letisztult, de remek ízlésed mondanám. Meg ugye a geometria, de azt tudjuk! :*

      Törlés
    3. * állandó illat, nem illat illat nyilván :p

      Törlés
    4. Nem tudom sajna, már nagyon régen láttam boltban, szóval lehet, hogy nem állandó. Bár nem is a nyári kiadások között volt, fene tudja.
      Igen, talán a hajszínem az, ami kívülről a legmeghatározóbb rajtam. #redheadforlife :-)

      Törlés
    5. Na, még egy ezredik kommentet is írok akkor ide. :)
      Szóval a vonafüliből ezüstöt én piercingek között találtam. A Rossmann sima kis ékszeres állványán (talán a sixx vagy nem tudom melyik márka, de több helyen is van ilyen) szóval ennek az állványnak a piercing részlegén van ez a design, de csak egy darab van egy csomagban és igazából a felső porcba való lenne. Ennek nem ilyen sima füli hátulja van, hanem olyan, mint gondolom a többi piercingnek is: gömb, amit rá kell csavarni. Ezért is nem szoktam kivenni, de egyáltalán nem zavaró, aludni is lehet benne simán, nem nyom a kerek vége miatt. Egy próbát esetleg megér. :)

      Törlés
    6. Ez a hajszín nagyon Te vagy, máshogy el sem tudlak képzelni! ♡
      Na azt a Rossmann szekciót sosem nézem, ezért kerülhette el a figyelmem teljesen. Csekkolom majd.

      Törlés
  3. Pont ezt akartam írni én is, hogy ezt főleg az tudja, aki kívülről lát minket :) Jó kis összefoglaló.
    Pár dologhoz én is ragaszkodom, van egy kb. 15 éves titán karkötőórám, amin naponta talán egyszer sem nézem az időt, de ha tönkremenne, nagyon hasonlót vennék. Ezek kívül egy karika fülbevalóm van, amit a mama vett és a gyűrűim, egy nagy köves, ami már a második, mert mindig kell egy nagy köves, meg a jegygyűrű-kísérő. A hajam is mindig kibontva van, hosszú, utálom másként. A stílusom kényelmes, elegáns, rühellem a feliratokat, csillogós ruhákat, inkább visszafogott legyen. A cipők magassarkúak. A többit tudja a fene :)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Igen, engem is ez inspirált, hogy mások mondták ezeket eleinte, aztán gondoltam én is végig, mi az ami nagyon én vagyok. Akkor lényegében neked is ékszerek a kiemelkedően "TE" dolgok.

      Törlés
  4. Ha meg kellene neveznem egy dolgot, ami nagyon-nagyon jellemző rám, akkor én tuti, hogy a tűsarkakat mondanám. Egy extrán magas pasi mellett egész egyszerűen szóba sem jöhet olyan opció, hogy lapos talpúban tipegjek mellette. :)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Úúúú egyrészt isteni jellemző, másrészt mennyire nem tudok szépen tipegni bennük, szörnyű! :))

      Törlés
  5. Tetszett ez a poszt, el is gondolkoztam rögtön, hogy kit mi jellemez körülöttem :) Kíváncsi lennék engem mivel jellemeznének, bár szerintem biztosan jól eltalálná mindenki, mert nemrégiben meg is lepődtem, mikor egy engem relatíve kevésbé ismerő ember olyan dologra mondta rá, hogy az szerinte hozzám tökéletesen passzolna, ami tényleg nekem is teljes mértékben tetszett. :)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Látod, egy szinte idegen ember is, ha figyel meglátja bennünk a különleges dolgokat! ;)

      Törlés
  6. Óriási dolog, hogy ilyen apró, titkos részleteket is megosztasz velünk, pontosan ezért szeretem annyira azt, amit csinálsz, mert mindig Nettis, mindig tökéletes és mindig őszinte. Imádtam ezt a bejegyzést is és tudod, hatalmas becsben tartom, hogy ismerhetlek személyesen is, remek érzés tudni, hogy egy ilyen különleges ember van a közelemben. <3

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Jaj nagyon köszönöm, olyan jó érzés volt ezt olvasni! ♡♡♡ Ugyanígy vélekedem rólad, és a kapcsolatunkról, tudod!

      Törlés
  7. Nagyon tetszett ez a poszt. Elgondolkodtató volt és érzelmes. :)

    Én is sokszor hallom azt olvasóktól, vagy ismerősöktől, hogy "Ez olyan Annás". Legtöbbször az oldalfonatokra szokták mondani, hogy én jutok róla eszükbe. :) Meg vannak ezek az "Annás dolgok" ahogy a barátaim hívják őket. Például amikor főzök, akkor nem szabad piszkálni. Vagy általában mindig akkor kell a buszra futnom ha magassarkú van rajtam és szokásom, hogy autók visszapillantó tükrében vagy kirakatok tükröződésében igazítom meg a rúzsom. Ezeken általában nagyon jól szoktak szórakozni. :D

    Van pár ékszerem, amikhez nagyon erősen kötődöm, illetve olyan minták, megjelenítések, amikkel mindig le lehet venni a lábamról. Ilyenek az angyalszárnyas, vagy csak simán szárnyas dolgok, vagy bármi ami farkast ábrázol.

    Illatok közül, nekem általában hangulatfüggő, hogy mit szeretek, de inkább az édesebb, kicsit fűszeres illatokat kedvelem.
    Eddig három parfümre mondták, hogy ez én vagyok. A Miss Dior Chérie (ezt nagyon sokáig használtam). A Zara Stock im Eisen Platz 4 illata és a Zara Black, amit szinte minden télen újravásárolok. :)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Köszönöm szépen, örülök, hogy ilyen érzéseket váltott ki belőled! :*
      Engem sem szabad piszkálni főzés közben :D :D Újabban a farkas téma is elkapott, tudod! Egyik parfüm sincs most az orromban, de ha szembejönnek biztos megszaglászom őket.

      Törlés
  8. ez nagyon kedves bejegyzés volt, most jól el is gondokodtam, és arra jutottam, hogy engem nem nagyon jellemeznek tárgyak. van ugyan egy gyűrűm, amit még sosem vettem le, mióta megvan (a tizedik házasági évfordulónkra kaptam, és a hüvelykujjamon hordom), valamint nem hordok aranyat és aranyszínű ékszert, mert nem szeretem (tényleg, a jegygyűrűnk is ezüst), de ezeket nem nevezném kifejezetten jikkásnak, ellenben, ami nagyon jellegzetes, az a tartásom (nagyon egyenes, képtelen vagyok görnyedten létezni, rettenetesen fáraszt) és a járásom (indokolatlanul nagyokat lépek a magasságomhoz képest (ez van, ha sokat mászkálsz kicsi korodtól a nagyon magas bátyáddal), ezekről abszolút beazonosítható vagyok. :-)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Köszönöm, örülök, hogy tetszett! :)
      Meg a hajad is nagyon jellegzetes, illetve a stílusod is - legalábbis így az online világban én ezt szűrtem le. :))

      Törlés
  9. Nagyon tetszett ez a bejegyzés :) Olyan jó, hogy egy kicsit jobban megismerhetünk! A képeid hangulatát meg kimondottan szeretem :3

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Köszönöm szépen, én nekem ez eszembe sem jutott, hogy ennyire mélyen személyes lett, de még Anya is felhívott, hogy olvasta és hű, de kitárulkozós :D De én örülök, ha nektek írhatok igazán őszintén, máshogy nagyon nem is menne! ♡

      Törlés

Minden megjegyzést elolvasok, és igyekszem válaszolni rájuk.
Köszönöm a kommentet, sokat jelent, hogy elmondod a véleményed!