2013. január 8., kedd

Dukan diéta ... nulladik fejezet (előzmények)



Nagyon sokat gondolkodtam azon, hogy van-e helye ennek a témának a blogon, de arra jutottam, hogy végeredményben van. A blog személyesebb jellegéből és hangvételéből adódóan érdekelhet Titeket ami mostanában foglalkoztat, illetve jóindulattal a"bjuti" életmód témakörébe szépen behelyezhető. Pár hónapja kezdett el foglalkoztatni a gondolat, hogy bele kellene kezdenem egy tisztítókúrába, fogyókúrába, életmódváltásba: kinek, hogy tetszik. Ismerem magam, ezért volt nagyon nehéz annak az eldöntése, hogy mit tegyek, ami számomra működhet, hosszú távon betartható és nem fullad kudarcba. Végül ezt a módszert választottam, de a lényegéről egy kis háttértörténettel a táplálkozásomról, a továbbiakban szeretnék beszélni ha megengeditek.


A táplálkozásom már a kezdetektől sem mondható sajnos átlagosnak, gyerekként borzasztóan rossz evő voltam, nem voltam hajlandó 2-3 fajta ételnél többet megenni. Ez odáig vezetett, hogy kórházba kerültem még ovisként, alultápláltnak tituláltak. Nagyon nehéz dolga volt a családomnak, hogy belém erőszakoljanak bármilyen ételt, hát ez lett a vége. Természetesen 1 hét alatt sikerült ilyen-olyan trükkökkel belém nevelni, hogy egyek, legalább annyit amennyit tényleg szükséges egy kisgyereknek. Ezzel többet nem volt gond, általánosban, és középiskola első évében minden szuperül ment, semmi probléma nem volt ezzel, átlagos tinédzser alkatom volt. Magas is voltam, és kifejezetten vékony (bár én akkor sem éreztem ezt, mindig kicsit "nagyobbnak" láttam magamat, mint a valós kép) de semmi gond nem volt. Később, egészen érettségiig vékonyka voltam, bár inkább formás, de visszanézve a képeimet, ha ma olyan alakom lenne mint akkor: összetenném a két kezem. Na de elkanyarodtam. Stressz evő voltam, és vagyok a mai napig, ez a legnagyobb hibám a táplálkozásomban. Ez szerintem egy nagyon súlyos hiba, de borzasztó nehéz kinevelni magamból. Van egy fontos dolog mit szeretnék még megemlíteni, hiszen szorosan kapcsolódik a táplálkozásomhoz és az étkezési szokásaimhoz. Egy nem túl vidám téma, de meghatározta a későbbi gondolkodásomat a táplálkozásról pár pontban.

Remélem akiről szól nem haragszik meg, hogy ezt leírom (név nélkül természetesen) de mégis kényes téma, nehéz ügy. Középiskola első évében ismerkedtem meg az egyik (mai napig) legjobb barátnőmmel akivel szinte azonnal, az első napon nagyon jó barátok lettünk. Ahogy egyre közelebb kerültünk egymáshoz, úgy mesélte el egyszer, hogy étkezési zavarokkal küzd és bulimiás. Nyilván mindannyian tudjátok miről is szól ez a betegség, de átélni ezt, még ha csak barátként is, borzasztóan nyomasztó és nehéz.

Évekig küzdött vele, mellette álltunk mindenben amiben csak tudtunk, amikor kórházba került, kezelésekre járt, figyeltünk rá, igyekeztünk megkönnyíteni, de nyilván ez csak rajta múlt. Lehetnek akármilyen jó orvosaid, figyelhetnek rád a legjobb tanácsadók, kezelhet a legjobb pszichológus, és lehetnek a világon a legjobb barátaid, és családod, ha TE nem döntöd el, hogy "itt a vége, elég volt" szinte lehetetlen leállni. Ma már felnőtt nő Ő is, gyógyultnak mondhatjuk, de a betegség nyomokat hagy maga után, nem tűnik el teljesen, és szerintem minden étkezés egy kicsit nehéz lélekkel telik nap mint nap. 
Szerintem sosem mondtam ezt Neki, de az, hogy ezt átéltem Vele, mutatta meg, hogy a bulimia nem megoldás, enélkül azt gondolom én is bele estem volna ebbe a hibába. Mert ha először logikusan belegondol az ember, van értelme ennek a betegségnek. (Hangsúlyozom, először!)
Mert gondoljunk csak bele: eszel és ettől boldog vagy, jól érzed magad, finom is, kezelted a stresszt is ha arra van szükséged. Aztán pedig kiadod magadból az egészet, és nem híztál egy dekát sem. Ettél is... el is tüntetted. De ez csak a felszín, ez egy nagyon komoly dolog, súlyos hatásokkal és nem ebbe az irányba akartam elvinni a történetet, csak úgy éreztem ez is ide tartozik ha a táplálkozásomról beszélünk.

Főiskolásként kezdtél el mondani Nekünk, hogy na csak figyeljetek, vizsgaidőszak alatt majd mind fel fogtok szedni pár kilót, ez törvényszerű. Nem térek ki a részletekre, így is lett :D Ezután kezdett a súlyom ingadozni, hol felkúszott 4-5 kiló, hol lement 7-8. Sok mindent kipróbáltam, legjobban a teljes életmódváltás, sok mozgás és a kis adagokban, egészséges étkezés vált be, de hosszú távon ezt sem sikerült tartanom. Azt vettem észre, hogy ahogy "öregszem" már olyantól is hízok amitől régen sosem, ez pedig felettébb idegesítő. :)

Mostanában kezdtem el érezni, hogy ez a jópár plusz kiló már nem csak Nekem nem tetszik ha magamra nézek, hanem nem is érzem magam teljesen egészségesnek, fittnek az állóképességem pedig csapnivaló lett. Ezért jutottam arra az elhatározásra, hogy végiggondolva, magamra szabva az összes diétát, átalakítom a táplálkozásom. Így esett a választásom, hosszas kutatómunka után erre a diétára, amit a címben is láthattok.

Dukan diéta a neve, és elolvasva a könyvet számomra betarthatónak érzem a szabályait. Elsősorban azt várom tőle, hogy önmérsékletre tanít, hozzászoktat az odafigyelésre és nem utolsó sorban súlyvesztéssel jár.

Ez a mai poszt ennek a diétának a felvezetője volt, úgymond nulladik fejezet, ha úgy tetszik. Nemsokára hozom az első fejezetet amiben bemutatom pár szóban a diéta lényegét és az első pár nap tapasztalatát. Természetesen ennek az egész mizériának lesz egy másik oldala is, a mozgásról sem felejtkeztem el, de arról majd később, még várok valamire ;)

Tudom ez most egy kicsit hosszadalmas posztra sikeredett, de szerettem volna megalapozni a dolgokat, és elmondani ami fontos. A továbbiakban azért nem leszek ennyire szószátyár és álmosító, ígérem!

Ti kezdtetek már életmódváltásba, vagy diétába? Osszátok meg Velem a tapasztalataitokat, kell a motiváció meg a lélekerősítés ;)

23 megjegyzés:

  1. Mi már megtárgyaltuk, hogy hasonló cipőben vagyunk, és bár 200 km van köztünk, és nem tudjuk egymás kezéből kicsapni a csokit, de azért én már így is érzem a Te jótékony, motiváló erőd, amit azzal adsz, hogy Te is sarkadra állsz. Kíváncsian várom a diéta bemutatását, direkt nem is nézek most utána. Lehet találok benne magamnak valót, vagy ki tudja, talán az egész szimpi lesz. :)
    Nagyon drukkolok!
    A tavaszi tripla csokis lebegjen a szemed előtt! :D

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Kemény lesz az biztos, picit félek is, hogy fogom bírni, de tényleg segít Nekem is, hogy Velem csinálod! Drukkolok éni tudod :) Iszonyú messze van a tavasz, addig hogy bírom ki cukros kávés lötyi nélkül, hát nem tudom :(

      Törlés
    2. Nekem az vált be mindig is, ha saját szabályrendszert állítottam fel. Valamit valamiért. Ha cukros kávés lötyi igen, akkor valami más nem. Ezért nem ment sose nekem a megszabott diéta. :) Menni fog az csajszi, júkendúit!

      Törlés
    3. Ennyi :D
      http://2.bp.blogspot.com/-YGOdZTr8CEM/UCgtQ6x1-iI/AAAAAAAAAMA/7VDUmtnGh2E/s1600/Fingers-crossed1.jpg

      Törlés
  2. Én is szemeztem evvel a diétával, úgyhogy kíváncsi leszek, remélem sok mindent megosztasz majd róla. Amúgy én is stressz evő vagyok/voltam. Sikerült erről úgymond leszoknom, de még rajtam is van pár kiló felesleg amit szeretnék leadni. Remélem beválik Neked és akkor lehet én is kipróbálom. A lényegét én is olvastam és jónak tűnik :)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Én is remélem, hogy beválik, de elhatároztam magam, MUSZÁJ már... remélem tartani tudom majd az előírtakat :)

      Törlés

  3. Sajnos én nem tudom betartani, akaraterő hiánya miatt, de több ismerősöm(5!) jelentősen sokat fogyott, 6-10 kg-tól szabadultak meg a Dukan diétát betartva!
    Ha nem a saját szememmel látom el sem hiszem és egyik bloggerina barátnőm is sokat fogyott ezzel a a diétával.
    Érdemes megpróbálni! :)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Aaaaa ezt nagyon jó érzés olvasni köszi :) Van egy kis fény így az alagút végén :D

      Törlés
  4. Én a teljes életmódváltásban hiszek, mert ennek tapasztaltam a jótékony hatását. Kb. 8 kilótól sikerült megválnom, ami nálam sok, mert csak 164 cm vagyok. Még középiskolás koromban jött a felismerés, hogy én ezt már nem bírom. A fehér kenyér leváltásával kezdődött az egész. Nem akarok annyira belemenni a részletekbe, úgyis tudja mindenki, hogy mi az egészséges. Voltak periódusok az életemben, amikor nem tudtam huzamosabb ideig tornázni (mert azt is elkezdtem az egésszel együtt), de sosem híztam vissza. 1-2 kiló ide-oda ingadozik ilyenkor, de mostanában fogom folytatni az edzést, mert sokat kellett kihagynom, úgyhogy innen is küldöm az erőt, cserébe küldj Te is! :D

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Gratulálok ez nagyon klassz, ügyes is meg erős is vagy! Küldöm küldöm, és köszi ;)

      Törlés
  5. Előre is elnézést kérek mindenkitől, nem leszek túl szűkszavú:
    Már elég rendesen benne vagyok a korban. Évek óta ülő munkát végzek.
    Ez eleve két, nagyon erős rizikófaktor az elhízást illetően. Senkit nem akarok áltatni: igen, a kor előrehaladtával lassul az anyagcserénk és ha nem figyelünk, akkor bizony hipp-hopp megjelenik az asszonyhusika.
    Ovis koromtól egészen 8 évvel ezelőttig, azaz gyermekem születéséig rendszeresen sportoltam, hol ezt, hol azt, ezért a súlyfelesleget és a fogyókúrákat csak hírből ismertem (terhesség-szülés: 3. rizikófaktor).
    Közvetlenül a szülés után alig maradt rajtam plussz kg, na de ami ezután következett ! :-) 12 kg-ot híztam 4 év alatt. Nem mozogtam semmit, max. a kávésbögrét emelgettem.
    Amikor egy szép nyári napon a mérleg 62 kg-ot mutatott a 155 centimhez, akkor azt mondtam, hogy itt a vége ! Ennyi és netovább !
    Beiratkoztam jógára (azóta is rendszeresen járok), vettem egy szobabicajt (erre is felpattanok hetente 1x-2x), és általában délután 5 óra körül befejezem az aznapi táplálkozást.
    Soha nem koplaltam, nem ácsingóztam, nap közben ettem mindent, amit megkívántam. Étcsokit, olasz tésztákat, és pörköltet is, mindössze 3 dolog volt tiltólistán: finomított cukor, finomított liszt és alkohol !
    Ezzel a módszerrel 8 hónap alatt 10 kg-ot fogytam, amit azóta is gond és erőlködés nélkül tartok.
    Tehát az én módszerem: rendszeres mozgás és NO VACSORA !
    Jóga oktatóm kedvenc mondásai: 1.) Minden fejben dől el (ahogy Netti is írta).
    2.) Az élet nem arról szól, hogy koplalunk és mindenről lemondunk. Lehet enni majdnem mindent, a kulcsszó: MÉRTÉKKEL ! 3.) Tornázzunk vagy sportoljunk rendszeresen, de ne csak a karcsú derék és feszes popsi érdekében ! Ízületeink, izmaink, érrendszerünk stb. mind-mind szintén meghálálja a törődést !
    Hát kb. ennyi az én történetem.
    Netti, bevallom, halvány fogalmam sincs, miből áll a Dukan diéta, ezért kíváncsian várom a folytatást !
    Puszi: Marcsi

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Jézusom Marcsi, Nekem a legnagyobb mumusom a no vacsora... munka után kezdődik az élet, olyankor találkozom baráttal, barátnőkkel, nem bírnám ki ha nem ehetnék valamit Velük :) Mondjuk Nálam inkább azzal van baj, hogy mit: sokszor szénhidrát az ami estére becsúszik, ez a legrosszabb, de megküzdök Vele. Nemsokára írok róla, még bele kell rázódnom, tapasztalnom és úgy posztolok, de jövőhéten bemutatom. Meglátjuk kinek, hogy tetszik, szerintem lesznek olyanok is akiknek abszolút nem fog bejönni, én betarthatónak érzem. Gratulálok a súlyvesztéshez, mindig olyan jó ilyet olvasni, ez bizonyítja, hogy sikerülhet.
      Pusziii

      Törlés
  6. Én tavaly augusztusban kezdtem az egészet, elég érzékenyen érintett, amikor terhesnek néztek, pedig amúgy nem volt gondom magammal, de az megadta a kezdőlökést.
    Szóval elhagytam a fehér kenyeret, péksüteményeket, a késői evést, és napi egy órát tornáztam (tracy anderson). Szeptembertől már ugye nem volt annyi időm a tanévkezdés miatt, így váltottam a fél órás tornára, de én amúgy is gyalog vagy biciklivel járok mindenhová, az ugye pluszban jön hozzá.
    Sajnos közben volt egy elég nehéz időszakom, ami megnehezítette a dolgokat, a cigi is újra előkerült. Decemberben szünetet tartottam, de azért a kajára továbbra is odafigyeltem. Minden hónapban egyszer megjutalmaztam magam egy extra hamburgerrel, mert megérdemlem címszóval. ;-) Egy pasi azt mondta, nem látott még nőt ilyen nyugalommal és élvezettel hamburgert enni, öröm nézni.
    Most januárban újra elkezdtem a 90 napos tornát, a cigit pedig letettem. Eddig 13 kilót fogytam, édességet szoktam amúgy enni, szeretem az étcsokit, úgyhogy leginkább azt, egyetlen dolog, amiről semmiképpen nem tudok és nem is akarok lemondani, az a kávé.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Gratulálok, hős vagy!! Annyira jó ilyet olvasni, látszik mennyire tudatosan és átgondoltan vitted véghez, én is erre szeretnék törekedni. Köszi, hogy megosztottad ;)

      Törlés
  7. Most már én is kíváncsi vagyok erre a Dukan módszerre, nem rémlik, h ez pontosan miből áll, de azért sem nézek utána.
    Én 19 évesen híztam fel 57-58-ról 63-64-re, aztán 21 évesen leadtam magamról (és még azon is túl), 51-52 kiló voltam akkortájt évekig, majd szépen lassan stagnáltam 56-57-re, nah ez most már a 60-at verdesi (vagy el is érte, jajj), ismét minden 36-os nadrágom épphogy begombolható rajtam, szóval picit nekem is kezdeni kell valamit magammal, mert már tudom, h nem lehet büntetlenül megállás nélkül jókat enni és folyton nasizni. Igazából várom már a picit jobb időt is, akkor könnyebb odafigyelni és annyi boldogsághormonra sincs szüksége a szervezetünknek...

    Kitartás és hajrá! ;)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Köszönöm!
      Jövőhéten jön a poszt, addig tapasztalni akarom még, nem írok egy sort se :)
      Igen tavasszal egy picikét könnyebb, de most a táplálkozásra szeretném a nagyobb hangsúlyt fektetni, és aztán az edzésre, így az elején nem is baj, hogy komorság és hideg van :)

      Törlés
  8. Nekem tavaly sikerült az év első felében leadnom 8 kilót ,nem tűnik olyan soknak ,de a változás elég látványos. Fogyiblogot is vezettem (www.erosleszek.blogspot.com) ,ahol rengeteg segítséget kaptam. A blog nélkül talán nem is sikerült volna...
    DE az év felénél valahogy feladtam és a blogot is elhanyagoltam.
    Ennek az évnek is úgy fogtam neki ,hogy Belekezdek ,min.8 kilótól még szeretnék megszabadulni ez évben. Azt ,hogy mikor kezdek bele még nem tudom ,de bízom benne ,hogy minél hamarabb :)A blogot is mindenképpen folytatni fogom!
    Egyébként én is stresszevő vagyok :(

    Nagyon szurkolok Neked és kitartást!

    (www.beautybyjuctus.blogspot.com)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Köszi kösziii :)
      A 8 kiló az sok, ne becsüld ezt le, szuper teljesítmény! Nem ismertem a blogod, de bele fogok olvasni! Én is azt remélem, hogy Tőletek majd kapok egy kis plusz erőt ha feladni készülnék :)

      Törlés
  9. Jujjj nagyon kíváncsi vagyok, hogy mik lesznek a tapasztalataid, és persze sok sikert kívánok hozzá :)!
    Én is gondolkodtam ezen, hogy belevágok, de amikor olvastam szintén egy blogon valakinek a tapasztalatait erről a diétáról, volt egy olyan "mellékhatás" az emésztés tekintetében, ami engem úgymond elriasztott, úgyhogy inkább hagytam ezt.
    Én alapvetően azon az elven vagyok, hogy próbálok minél kevesebb kenyeret, tésztát, krumplit, rizst enni, ezeket tényleg elég ritkán eszem csak, illetve a nassolást is minimálisra szorítani. Persze utóbbiban vannak azért kilengéseim, meghát most karácsonykor nekem is felszaladt 1-2 kiló, de azért alapvetően egész jól elvagyok így.
    Igazából nagyon sokat segítene a mozgás, de arra főleg ebben a hideg időben, mikor örül az ember, hogy hazaér és bekuckózhat, nagyon nehéz rávenni magam. Pedig kéne...

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Köszönöm, én is kiváncsi leszek, igyekszem okosan csinálni :)
      Szerintem minden diétának vannak mellékhatásai, hiszen a szervezet teljesen újfajta akadályokat kap: más táplálékot, valamiből többet és valamiből kevesebbet, de szerintem alkalmazkodik és jelzi ha baj van, én legalábbis ebben hiszek. Meglátom milyen dolgokat fogok tapasztalni, még Nekem is új, de kicsit motivál az is, hogy írok róla, ezt most segítségnek érzem, jó hogy beszélhetek Róla valakinek :D

      Törlés
  10. Alapvetően azért szimpatikus ez a diéta, mert van benne valami spontán egészségesség, akarom mondani; ha valaki megkérdez, józan paraszti fejjel így képzelem el az egészséges életem. Azaz így csinálom nagyjából fél éve. Nem terveztem gyors fogyást, mert a kínlódásba belefárad az ember, és igazából nincs is olyan nagy eredmény. Szépen lassan átálltam az egészséges dolgokra. Alapelv, nem mondok újat, előttem írok is hangoztatták? mérték és no vacsi, és a szénhidrátot kb. délig intézzük el, megj: én úgy fogyok, hogy minden egyes áldott nap eszem valami édességet. De alapvetően mindent egészségesen eszem: nincsenek "fehér" dolgaim, minden teljes kiőrlésű, és mértékkel, csak szűz oliva mindenre, semmi mesterséges cukros. Csak néha az a kis bizonyos csoki. Rengetet zöldség és gyümölcs. Éééés a legfontosabb, az étrendváltással elkezdtem futni is, átlagosan heti 3-szor. Először 20 perceket, rühelltem, gyűlöltem, átkozódtam, mert jobb volt dögleni helyette, de 1-2 hónap után nemhogy az alakom elkezdett rohamosan változni (ami persze sokkal durvább lenne, ha semmi édességet nem ennék, nade könyörgöm, erről nem mondok le), hanem a közérzetem vett pálfordulatot! Azóta persze ez csak jobb. Minden csak jobb, a futás, a fittség, az alakom úgy összerázódott. Sose voltam kövér, de vékony sem, nagyon max. 10 kilót kell/ett leadnom, ennek a fele van most meg - persze karácsonyi zabálás megvolt, erős januári utórezgésekkel, de mivel akkor is rendszeresen futottam, elmondhatom, hogy nem szedtem magamra semmit. És lányok... 20 perc, 30 perc kocogás, mennyire semmi idő egy napból, mennyire nem tart semmiből, míg felveszi az ember a cipőt-ruhát, és már kint is van az utcán, és megy, amerre lát, meghallgatsz 5-6 zeneszámot... minden tagotokat megmozgatja, minden szervedre egészséges - jó, állítólag a méhet rázogatja, nade kéremszépen... - szép lesz a testetek, feszes, izmos, nem lesztek ernyedtek, erőtlenek, fáradtak, pihegősek. Én de sokszor voltam! Csak úgy vonszoltam a testem, borzasztó volt. Most elmondhatom azt, hogy nem vagyok ugyan vékony, de benne vagyok a formámban, nagyon benne, feszesen, szépen, ahogy kell, és persze megy ez majd lejjebb, mert a futást soha nem hagyom abba, mert az egyik legjobb dolog, ami "történhetett" velem az életben, velem a világ egyik legnagyobb lustájával :-)
    Elnézést, ha túlságosan elragadtatott voltam, de így lett a rablóból pandúr...! :-)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Szia! Nem írtál nevet, így nem tudom célzottan Neked címezni, de őszintén KÖSZÖNÖM most ezt a kommentet! El sem tudod képzelni mennyi plusz energiát pakolt Rám.
      Velem is az a baj, hogy lusta dög vagyok jópár éve, pedig régebben ez nem így volt, és a legnagyobb mumusom a futás, meg térdfájós is vagyok bla bla bal... mindig van kifogás, sajnos. De látva (olvasva) az eredményeidet, látok fényt az alagút végén, köszönöm szépen még egyszer :)

      Törlés
    2. Örülök, nincs mit köszönnöd! :-) Annyit még hozzátennék, hogy az elhatározás úgy jött, hogy ugye a nem túl hízékony, de semmittevő átlagember minden évben pár kilócskát magáraszed, ami úgy megbocsájtható. Egyre nagyobb ruhák, egyre kellemetlenebb közérzet, de még mindig nem olyan vészes, mert lehetne sokkal rosszabb. Az ember magával szemben olyan elnéző. És se a szüleim, se a párom, se a barátaim nem mondták, hékás, ez most már itt kezd eltorzulni. Jött egyszer a nagy megmondó ember: "Hm, még pár kiló, és már nem leszel guszta. Vigyázz!" Életemben nem szégyelltem még el magam annyira. Ez a mondat nagyon szíven csapott. Na ott kezdődött az egész folyamat, végre bekattant az agyam. Külső segítség kellett.

      Törlés

Minden megjegyzést elolvasok, és igyekszem válaszolni rájuk.
Köszönöm a kommentet, sokat jelent, hogy elmondod a véleményed!